Rólunk
A zeneiskola épületének története
A középkorban a közoktatás, az iskoláztatás az egyház és papjai kezében volt. Gyöngyös plébániai iskolájáról nem sokat tudunk. 1301-ben a Szent Bertalan templom mögött volt fallal és sövénnyel körbekerítve. Ezekben az iskolákban a plébános tanította a papi hivatásra készülő jelölteket. Az olvasás és éneklés tanítása volt a középkori plébániai iskola fő feladata. Az élet tette szükségessé, hogy a város jobbágysorból feltörekvő nemesei, a kereskedők, az iparosok és azok, akik azt érezték, hogy nagyobb tudásra van szükségük, ide iratkozzanak be, hogy ezt a nagyobb tudást saját városukban, ne idegen helyen, hanem szeretteik közelében szerezzék meg. Gyöngyös város legrégibb iskolaépülete a Szent Bertalan utca 11. szám alatt épült barokk stílusban. Az önálló épületet a Főtemplom mögött, a piactér kellős közepén építették fel 1751. május 16 - 1752. október 7-e között. A földszintes iskola a gróf Forgách család jobbágya, Tamás János lakóháza helyén épült fel. Három évtized elteltével szűknek bizonyult, ezért 1782-1783-ban emeletet húzott rá Rabl Károly gyöngyösi építőmester. A munkálatokkal 1783 novemberében készült el. Ez az épület adott helyet a gimnáziumnak 1899-ig. Ezután az iskolát hivatalok céljára használták 1950-ig. Innen származik helyi elnevezése: "fiók városháza". A Gyöngyösért folyó harcokban 1944. november 18-19-e után az épületben szovjet hadikórházat rendeztek be. 1950 után itt helyezték el a ferencesek könyvtárát, majd 1958-tól az Állami Zeneiskolát, amit ebben az évben alapítottak. Kezdetben csak néhány teremben folyt zeneoktatás, az épület emeletén ügyvédi munkaközösség működött. 1962-től az irodákat más épületbe helyezték át, ettől az időponttól vált a teljes épület zeneiskolává. Jelenleg 16 tanteremben tanítunk. A földszinten az órákra várakozásra alkalmas aulával és 200 főt befogadó kiváló akusztikájú hangversenyteremmel rendelkezünk. Aulánkat és hangversenytermünket rendszeresen igénybe veszik városunk intézményei, szervezetei megemlékezések, hangversenyek, civil egyesületek rendezvényei céljára.
Pátzay János
(1906 - 1955)
Pátzay János (1906 - 1955) Pátzay János 1906. november 23-án született Gyöngyösön. Tanulmányait a városban kezdte, majd Budapesten az Országos Királyi Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolánfolytatta orgona szakon. Ferencsik János évfolyamtársa volt.Tanulmányait 1933-ban fejezte be, ekkor visszatért Gyöngyösre és elfoglalta a Szent Bertalan templom orgonista állását. Ebben az évben kapta meg kántori oklevelét is Esztergomban.A templom kórusának karnagyaként országos sikereket ért el. Munkássága elismeréseként dr. Puky Árpád, a város akkori polgármestere a Szent Bertalan templomban új orgonát építtetett, mely akkor az ország harmadik legjobb orgonájának számított.Névadónk orgona- és zongorahangversenyek előadójaként is ismertté vált. A Magyar Rádiótól is meghívást kapott fellépésekre, ahol szintén nagy sikerrel szerepelt. Sajnos ezek a felvételek nem maradtak fenn számunkra.A háborús események elől feleségével együtt Szombathelyre menekült, majd a front elmúltával visszatért Gyöngyösre. Folytatta munkáját orgonaművészként, karnagyként és zenepedagógusként. 1955. szeptember 6-án gyakorlás közben érte a halál. Szeretett, elismert, megbecsült művésze és tanára volt Gyöngyös városának. Iskolánk 1993-tól viseli a nevét.
Zeneoktatás régen és ma
A zeneoktatás fejlődése Gyöngyösön
1958-ban, a zeneiskola megalakulásának évében Szabó Tivadar igazgatása alatt, kis létszámú tantestület lelkes munkájával zongora-, hegedű-, cselló- és szolfézsoktatás kezdődött.A tanári létszám, s ezzel együtt a hangszeres oktatás jelentős bővülése Záborszky József nevéhez fűződik, aki 1962-1969 között volt a zeneiskola igazgatója. Fiatal tanárokat hozott Budapestről, akik közül néhányan az akkor már Európa hírű I. István Gimnázium szimfonikus zenekarának tagjai voltak, s friss diplomásként nagy lendülettel és hatalmas munkabírással gyakorolták hivatásukat. Voltak, akik megszerették Gyöngyös városát, s itt telepedtek le, itt alapítottak családot, s utazó tanárokból a zeneiskola állandó tanáraivá váltak. Ebben az időszakban már választható hangszer volt a fuvola, kürt, klarinét, oboa, fagott, hárfa, cimbalom és megkezdődött a magánének tanítás is. Oktatásuk magas színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy növendékeik közül szép számmal tanultak tovább zenei pályán, iskolánk jelenlegi tanárai közül többen is az ő tanítványaik voltak. Célként tűzték ki, hogy az egyéni oktatás mellett lehetőséget teremtsenek a gyerekek együttmuzsikálására is. E cél hamarosan meg is valósult a vonósokból álló Tücsök zenekar megalakulásával. Nem sokkal később fúvós hangszeres együttesek is szerveződtek.
Zeneoktatásunk ma
Jelenlegi tantestületünk törekvése: példát mutató elődeinkhez méltónak maradni, megőrizni az általuk megteremtett magas oktatási színvonalat. Célunk, hogy minél több gyerek fedezze fel a hangszeres játék, az éneklés, a közös muzsikálás örömét. Valamennyi növendékünknek lehetőséget adunk, hogy közönség előtt is bemutathassa zenei fejlődését. E bemutatók formája igen változatos: "kis koncertek"; közös órák; zeneiskolai hangversenyek; bemutatók a város óvodáiban, iskolai és városi ünnepélyeken, kiállítás megnyitókon.Kiemelkedően jó képességű növendékeinket helyi, regionális és országos zenei versenyekre készítjük fel, melyeken jó eredményt érünk el. Iskolánk ad otthont a kétévente megrendezésre kerülő megyei zongoraversenynek, fuvolaversenynek és furulyaversenynek. E megmérettetések kiváló alkalmat nyújtanak mind a kollégák, mind a növendékek számára egymás megismerésére, szakmai fejlődésük segítésére.A zenei pályát választókat sikerrel készítjük fel a továbbtanulásra.